A fennmaradt írásos emlékek alapján elsősorban fájdalmak, lázas betegségek esetén, illetve roboráló szerként alkalmazták.
A II. világháborúban az amerikai hadsereg csendes-óceániai kontingense a nonit annak sebfertőtlenítő, regeneráló hatása miatt használta, a gyümölcs levét lőtt, roncsolt sebekre csepegtetve.
Az Ausztráliában is honos gyümölcsöt az ottaniak Painkiller apple-nek (fájdalomcsillapító alama) becézik fájdalomcsillapító hatása miatt, e hatását korábban menstruációs görcsök esetén használták ki.
A XX. század közepétől egy amerikai biokémikus, Dr. Ralph Heinicke kutatásainak köszönhetően rohamléptekkel halad előre a noni karrierje.
A noniban több mint 150 már ismert hatóanyag segít biztosítani az öngyógyító-önregeneráló, jórészt fehérjékből álló rendszereink (enzimek, hormonok, immunrendszer) egyensúlyi állapotát.
Civilizált ember számára a gyümölcs íze és szaga miatt fogyaszthatatlan. Két híres amerikai táplálkozástudós dolgozza ki a módszert, mellyel úgy válik fogyasztásra alkalmassá, hogy aktív összetevői nem károsodnak.
Ezt a módszert - csakúgy mint Heinicke és kutatócsoportjának számos eredményét – szabadalmak védik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése